Hova jutottunk!
Ki gondolta volna!
...hogy a Gazdi felesége megkér, hogy segítsek neki mosogatni.
Az úgy volt, hogy az ebédjük egy kicsit odaégett és így a nagy serpenyő alján maradt szaftot nem az én edényembe kotorta át, hanem ideadta, hogy segítsek elmosogatni.
Ilyet még a világ nem látott, pedig én már 3 éve szaladgálok benne!
Ja, még azt mondta, hogy vigyázzak, nehogy összekarcoljam a szép edényét és lehetőleg ne vigyem sehova, itt mosogassam el a hátsó ajtó előtt.
Neki is álltam, mert nagyon jó szaga volt - gondoltam, hagy örüljön, segítek neki, nem bánom. Hát tényleg nem bántam meg, mert nagyon finom volt minden. Még húsdarabok is voltak benne. Szép fényesre nyaltam a lábasát, ő pedig megsímogatta a fejem és azt mondta, hogy nagyon ügyes vagyok és köszöni szépen. Hát így jártam.
Most már nem csak házörző vagyok, de konyhalány is, illetve konyhafiú. Vagy olyan nincs? Akkor mosogató fiú.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése