Azt mondták, hogy ma 11 órakor napfogyatkozás lesz. Én nem láttam semmit. Eszméletlen hőség volt, nem is volt kedvem a napra menni, nem hogy felnézni rá. Nálunk amúgy is csak pici része tünt volna el (egy felhő többet eltakar) úgyhogy nem foglalkoztam vele.
Este a Gazdi lenyírta a füvet a kertben is és kint az utcán a ház előtt is. Közben a felesége locsolta a virágokat. A Gazdi nyitva felejtette a kaput, ezért kisomfordáltam. Nem kiabált utánam senki. Ez érdekes, máskor micsoda felhajtás van ilyenkor, hogy jöjjek vissza. Először azt hittem, talán nem vették észre, hogy kimentem, ezért nem mentem messzire, csak látótávolságba. Észre kellett, hogy vegyenek, mert ott szaladgáltam az utcán le, s fel, előttük.
A gazdi befejezte a fűnyírást, bement és becsukta a kaput. A felesége tovább locsolt, aztán meglocsolta kint a lenyírt füvet és a kinti virágokat, bokrokat, majd kinyitotta a kaput, széttárta a karját és kiszólt nekem, hogy "nem jössz?" És képzeljétek, megértettem, hogy mit akar kérdezni és azonnal rohantam haza. Bevágódtam a kapun és vártam a leszidást, de nem történt semmi. Teljesen meg vagyok lepődve. Semmi büntetés. A vacsorámat is rendben megkaptam.
