A 2009-es év számomra nagy-nagy változást hozott.
Rendbehozták a kertet, füvet telepítettek, meg évelő virágokat, cserjéket ültettek, ezért meg lettem kötve, mert félt a gazdim és a felesége, hogy belerohangálok a fűbe, vagy kikaparom, esetleg belerondítok. Jól gondolták, mert tényleg hemperegtem volna a friss, puha fűben.
Azért nem vagyok szomorú, mert amúgy is dögleni szoktam egész nap és a láncom is több mint 2 méter - csak éppen a fű határáig ér. Reggel és este elengednek, hogy futkározhassak az udvaron.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kert. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kert. Összes bejegyzés megjelenítése
2009. december 26., szombat
2008. július 31., csütörtök
060 Itt vagyok
Halihó!
Nem tüntem el, csak az elmúlt hónap részben hűvös és viharos, részben forró és száraz volt. Nem volt kedvem megmozdulni sem, nemhogy írni. Arról már nem is beszélve, hogy nem történt semmi. Amikor vihar volt, vagy hőség, akkor bemehettem az előszobába. Első esetben a félelem hajtott, a hőségben pedig jól esett a hideg - vagy majdnem hideg - kő. Szerencsére mindkét előszoba, az étkezőkonyha, de még a kisszoba is köves, így ha változtattam a helyem, mindig hideg kőre fekhettem. Erről jut eszembe az a régi vicces nyelvtani kérdés, hogy "mi nem mindegy? Nedves kőre, vagy kedves nőre feküdni."
A növények sem nagyon bírják ezt a hőséget, a rózsák reggel bimbóznak, délutánra már elnyíltak. Mások meg elszáradnak. Hajnalban, vagy este - sötétedés előtt - ugyan meg vannak locsolva, de az édes kevés. A föld azonnal beissza. Egyedül a nagylevelűek tudnak vigyázni a termésükre. Persze a másik véglet az elmúlt héten, amikor eső eső után, majdhogynem folyamatosan ömlött, villámlott, dörgött és csak úgy hömpölygött a víz az udvaron. Szerencsére nálunk nem volt jégeső és a füves talaj is aránylag hamar elvezette a sok vizet.
Tegnap óta ismét hőség van, úgyhogy most is abbahagyom és megyek lihegni a trombitafolyondár alá.
2008. április 19., szombat
035. Kerti virágok
Van még tulipán a kertben, ezért a Gazdi felesége is kijött egy metszőollóval és ő is levágott egy pár szálat, meg júdáspénzt, meg a kis fehér orgonafáról egy pár ágat és csinált csokrot az ebédlőbe.
Most abbahagyom a mesélést, mert eleredt az eső és feltámadt a szél, inkább behúzódom a házamba, mert ugyan vastag a bundám, de azért ha átnedvesedik elég büdös leszek és nem mehetek emberek közelébe. Már észrevettem, hogy azt szeretik, ha szép száraz, fényes a bundám és akkor lehet símogatni, túrkálni benne. Azt én is szeretem. Na de ehhez szép, napsütéses idő kell. Majd holnap.
2008. április 8., kedd
024. Bolond Április
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)