A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kert. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kert. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. december 26., szombat

64 Újabb történések

A 2009-es év számomra nagy-nagy változást hozott. Rendbehozták a kertet, füvet telepítettek, meg évelő virágokat, cserjéket ültettek, ezért meg lettem kötve, mert félt a gazdim és a felesége, hogy belerohangálok a fűbe, vagy kikaparom, esetleg belerondítok. Jól gondolták, mert tényleg hemperegtem volna a friss, puha fűben. Azért nem vagyok szomorú, mert amúgy is dögleni szoktam egész nap és a láncom is több mint 2 méter - csak éppen a fű határáig ér. Reggel és este elengednek, hogy futkározhassak az udvaron.

2008. július 31., csütörtök

060 Itt vagyok

Halihó!
Nem tüntem el, csak az elmúlt hónap részben hűvös és viharos, részben forró és száraz volt. Nem volt kedvem megmozdulni sem, nemhogy írni. Arról már nem is beszélve, hogy nem történt semmi. Amikor vihar volt, vagy hőség, akkor bemehettem az előszobába. Első esetben a félelem hajtott, a hőségben pedig jól esett a hideg - vagy majdnem hideg - kő. Szerencsére mindkét előszoba, az étkezőkonyha, de még a kisszoba is köves, így ha változtattam a helyem, mindig hideg kőre fekhettem. Erről jut eszembe az a régi vicces nyelvtani kérdés, hogy "mi nem mindegy? Nedves kőre, vagy kedves nőre feküdni."
A növények sem nagyon bírják ezt a hőséget, a rózsák reggel bimbóznak, délutánra már elnyíltak. Mások meg elszáradnak. Hajnalban, vagy este - sötétedés előtt - ugyan meg vannak locsolva, de az édes kevés. A föld azonnal beissza. Egyedül a nagylevelűek tudnak vigyázni a termésükre. Persze a másik véglet az elmúlt héten, amikor eső eső után, majdhogynem folyamatosan ömlött, villámlott, dörgött és csak úgy hömpölygött a víz az udvaron. Szerencsére nálunk nem volt jégeső és a füves talaj is aránylag hamar elvezette a sok vizet.
Tegnap óta ismét hőség van, úgyhogy most is abbahagyom és megyek lihegni a trombitafolyondár alá.

2008. április 19., szombat

035. Kerti virágok

Egyik nap a Gazdi levágott 3 szál tulipánt és bevitte a házba. A feleségének kedveskedett vele, úgyhogy mindjárt vázába is került és az ablakpárkányra a világosra. Nagyon szépek, én is látom innen az udvarról.
Van még tulipán a kertben, ezért a Gazdi felesége is kijött egy metszőollóval és ő is levágott egy pár szálat, meg júdáspénzt, meg a kis fehér orgonafáról egy pár ágat és csinált csokrot az ebédlőbe.
Most abbahagyom a mesélést, mert eleredt az eső és feltámadt a szél, inkább behúzódom a házamba, mert ugyan vastag a bundám, de azért ha átnedvesedik elég büdös leszek és nem mehetek emberek közelébe. Már észrevettem, hogy azt szeretik, ha szép száraz, fényes a bundám és akkor lehet símogatni, túrkálni benne. Azt én is szeretem. Na de ehhez szép, napsütéses idő kell. Majd holnap.

2008. április 8., kedd

024. Bolond Április

Hallottam, hogy ezt a hónapot bolond áprilisnak hívják, sőt a hónap első napja a bolondok napja és ilyenkor az emberek megtréfálják egymást. Nálunk nem történt semmi. Igaz, hogy mostanában két nap hideg van, két nap meleg, a tavaszi virágok már virítanak a kertben, sőt az újhagyma is kidugott a földből egy kis zöld száracskát. A gazdi nagyon örül neki. Igaz, sokat dolgozott a földdel, ásta, gereblyézte, ültetett bele magokat, aztán naponta nézegeti, hogy történt-e valami és amikor kibújt az első zöld, madarat lehetett fogatni vele, úgy örült. Azóta meg azon izgul, hogy le ne fagyjon, vagy ki ne csípkedjék a galambok. Na ebben én tudok segíteni, mert ha megjelenik egy galamb, azonnal elzavarom. A kis fekete madarakat nem bántom, mert azok feketerigók és hasznos madarak. Na meg szépen is énekelnek.