046. Fecskefarok

Mint már írtam is - mondta nekem a Gazdi felesége, hogy nagyon nehéz a fecskéket lefényképezni, mert amint megmozdul a függöny, már kiröpülnek. Most azért sikerült egy ici-pici részét lekapni, mert befelé volt fordulva és - mint látszik is a képen - a farka lógott ki a fészekből. Már a gép kattanására megfordult és kirepült. No hiszen, nagyon meg kell nézni ezt a képet, hogy az ember észrevegye azt a két kis farok-véget.

Engem könnyebb fényképezni, bár - mint tudjátok - nem szeretem, ha fényképeznek. Nem is tudom miért, hiszen nappal nem villog a vaku a szemembe, csak ha már sötétedik, de valahogy mégsem szeretem. Azt mondja a Gazdi felesége, hogy sztár-allűrjeim vannak, néha hagyom, néha nem, attól függ, hogy milyen a kedvem. Tudja is ő? - hiszen én sem tudom.

044. Fecskefészek

Van fecskefészkünk is, sőt még kis fecske fiókák is vannak benne, de nem lehet őket lefényképezni, mert egyrészt nem dugják ki a fejüket, másrészt a szüleik olyan pánikszerűen röpködnek a fészek körül és hangosan csivitelnek ha csak megmozdul a függöny az ablak mögött. Így aztán elképzelhetetlen, hogy nyitott ablakból le lehessen őket fényképezni. Mondta a Gazdi felesége, hogy meg fogja őket lesni óvatosan. Sokáig figyelte a fészket a függöny mögül, akkor látta, hogy megérkezik a fecskemama, vagy a fecskepapa és bebújik a fészekbe, megetetni a gyerekeket. Később - ha már a kis fecskék jobban megnőnek, akkor már kilátszik majd a fejük és a tátott csőrük, akkor talán le tudja fényképezni őket. Szerencséjük van, hogy nagyon hasznos madarak, mert össze-vissza kakálják a fészek környékét, az ablakdeszkát, az ablakot és a párkányt. De mivel a feketerigókkal karöltve igyekeznek pusztítani a fák és bokrok kártevőit, ezért a Gazdiék eltűrik, hogy vécének használják az ablakuk egy részét és a párkányt, sőt tesznek ki nekik vizet a párkányra és időnként takarítanak is utánuk.