Gazdim Pestre akart menni vonattal, de amint kinyitotta a kaput kislisszoltam mellette az utcára és elszaladtam. Persze kiabált utánam, de nem figyeltem oda.
Aztán ő is elindult és az első utcánál már szembe jött velem, úgyhogy megfordultam és még egy utcát szaladtam. De nemsokára azon a sarkon is találkoztunk.
Akkor valami történt, mert nem ment tovább - ahogy számítottam - hanem megfordult és elindult hazafelé. Követtem, mert nem értettem, hogy miért nem megy tovább.
Megérkeztünk és bement a kapun, így aztán én is igyekeztem, nehogy kint rekedjek.
Nagyon dühös lehetett, mert odahívott a házamhoz és megkötött, egy óra múlva pedig megint elment és csak délután jött haza.
Biztosan megsértődött, hogy nem fogadtam szót. Egész nap unatkoztam.
Elmondhatta a feleségének, hogy mit csináltam, mert később ő is kijött és gyomlálni kezdett, de nem törődött velem, sőt mondta is, hogy "nem érdemled meg, hogy szabadon rohangálhass a kertben".
Hát így jártam és már meg is bántam, hogy megint kiszöktem.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése