023. Húsvét

Nagy sürgés-forgás van bent, a Gazdi és a felesége készülődik, mert jön vendégségbe a Gazdi lánya a párjával és mindenféle ünnep lesz. Azt vettem ki a beszédjükből, hogy Sándor-napot és Gábor-napot fognak ünnepelni, aztán a Gazdi lányának a születésnapját és még húsvétot is. Hallottam, hogy húsvétkor jön a nyuszi, de én egy nyulat sem látok. A szomszédban igen, de ott akkor is vannak ketrecekben, ha nincs húsvét. Aztán állítólag van húsvéti tojás is, ezzel ugyan úgy vagyok mint a nyulakkal, tojás máskor is van, meg ma is, de ugyan olyan mindegyik. De hát ha az embereknek ilyen játékaik vannak és ennek örülnek... - nekem legyen mondva, igazán nem bánom. Ünnep ide, ünnep oda, már éjszaka eleredt az eső, aztán lett havas eső, belőlem igazi ázott kutya lett - mint mondták ázott kutyaszagom van. Meg is kötöttek megint, mikor megjöttek a vendégek. Csak messziről integettek, egy se mert odajönni hozzám üdvözölni. Tényleg büdös lehetek nekik, meg sáros, de hát ők sem néznek ki jobban, a cipőjük csupa sár volt és ha nem lenne esernyőjük, az ő hajuk is ugyan olyan csatakos lenne mint az én bundám. Én legalább nem fázom, de nekik mindenféle pulóvert, kabátot, sálat kell felvenniük, mert bundájuk csak a fejükön van, nem úgy mint nekem: mindenhol. 6-ig maradtak, úgyhogy engem csak azután engedtek el, hogy már elmentek. Viszont egy csomó fínom ünnepi ebédmaradékot kaptam a szokott vacsorám mellé. Mégiscsak szeretem a vendégséget. Kibírom azt a pár órát a saját házamban. Ja, és le sem fényképeztek a rossz időjárás miatt, úgyhogy most nem tudok képet mutatni magamról, pedig - nem azért mondom - de szerintem ázottan is jól nézek ki.

022. Kész a tető

Elölről és a másik utcából így néz ki az új háztető:

Mindenki elment, a Gazdim és a felesége el vannak ragadtatva, sőt az erre járó ismerősök is beszólnak az utcáról, hogy gratuláljanak, olyan szép lett a tető.

Most már csak az udvart kell rendbehozni, mert mindenhol deszkák, lécek, ereszdarabok, zsindelymaradékok és sok-sok fűrészpor van szétszórva.

Én ugyan tobzódom a rágcsálnivalókban, de a Gazdim nem szereti, ha megrágom azt a fát ami neki kell. Szokott is adni nekem olyat, amit nyugodtan rághatok.

Szombatra nagy vihart jósotak. A Gazdi és a felesége minden könnyebb dolgot lekötözött, vagy rögzített, nehogy felkapja a szél. Én is bemehettem az előszobába dél felé, amikor felerősödött a szél és még éjszaka is ott maradhattam, nehogy egy-két repülő valami eltaláljon. Jó meleg volt bent, így nem is bántam, hogy odakint vihar van.

021. 2008. Február

Lassan melegszik az idő, lehet napozni, itt a hátsó bejáratnál délután idesüt a nap, szélvédett hely, még meleg is van kicsit. Mostanában napközben meg vagyok kötve, mert idegen emberek dolgoznak az udvarban. Csinálják a tetőt. Nem nagyon szeretem őket, mert valamivel bekenték azt a sok fát és ezzel teljesen elrontották az ízét. Így nem lehet rágcsálni, mert büdös.

020. Szilveszter

Azt mondják, vége az évnek. Mindenki örül ennek, kivéve engem. Először is, hideg van. Aztán folyton durrogtatnak a faluban, petárdáznak, puffogtatnak, teljesen össze vagyok zavarodva. Ilyenkor mindig bekéreckedek az előszobába, mert ott biztonságban vagyok. Ha nem figyelnek oda, bekúszom a szobáig. Itt bent nem csak az a jó, hogy közel vagyok a Gazdimhoz, meg a feleségéhez, hanem még jó meleg is van. Ez nagyon hasznos ilyen téli időben. Csak ez a sok durrogtatás ne volna. Már napok óta tart és emlékszem tavalyról, még napokig el fog tartani. Addig legalább mindig bejöhetek. Igaz, a Gazdim felesége mit össze sápítozott, hogy tönkre tettem a drága bejárati ajtót, csúnyán megkapartam, most hogy néz ki, meg minden, de mit várt, hogy csöngetek?