021. 2008. Február

Lassan melegszik az idő, lehet napozni, itt a hátsó bejáratnál délután idesüt a nap, szélvédett hely, még meleg is van kicsit. Mostanában napközben meg vagyok kötve, mert idegen emberek dolgoznak az udvarban. Csinálják a tetőt. Nem nagyon szeretem őket, mert valamivel bekenték azt a sok fát és ezzel teljesen elrontották az ízét. Így nem lehet rágcsálni, mert büdös.

020. Szilveszter

Azt mondják, vége az évnek. Mindenki örül ennek, kivéve engem. Először is, hideg van. Aztán folyton durrogtatnak a faluban, petárdáznak, puffogtatnak, teljesen össze vagyok zavarodva. Ilyenkor mindig bekéreckedek az előszobába, mert ott biztonságban vagyok. Ha nem figyelnek oda, bekúszom a szobáig. Itt bent nem csak az a jó, hogy közel vagyok a Gazdimhoz, meg a feleségéhez, hanem még jó meleg is van. Ez nagyon hasznos ilyen téli időben. Csak ez a sok durrogtatás ne volna. Már napok óta tart és emlékszem tavalyról, még napokig el fog tartani. Addig legalább mindig bejöhetek. Igaz, a Gazdim felesége mit össze sápítozott, hogy tönkre tettem a drága bejárati ajtót, csúnyán megkapartam, most hogy néz ki, meg minden, de mit várt, hogy csöngetek?

019. Rohan az idő

Megint eltelt egy év, most már egész komolyan tudunk beszélgetni a Gazdimmal. Majdnem mindent megért, amit mondok neki és ő is meg van elégedve az én tudásommal. Szerencsém van, jóban vagyunk. Nem vagyok megkötve, mint a szomszéd barátom, nem vagyok egy ketrecbe bezárva mint a másik szomszéd kutyái, enyém az egész kert, udvar, a kerítések teljes hossza. Nagyon jó dolgom van. Igyekszem is őrízni a házat, mindenben segítek a Gazdimnak. Ugyan az utcára nem mehetek ki, mint más kutyák, de azon kívül, hogy kíváncsi vagyok, hogy mi van odakint, nem okoz problémát. Ez legyen a legnagyobb bajom.

Nem is mondtam, hogy nemrég volt egy műtétem. Állítólag ez után a műtét után nem leszek olyan vad és olyan kíváncsi mint eddig. Nem tudom, majd meglátjuk. Egyelőre nem veszek észre magamon semmi változást. Jött egy doki és adott egy olyan injekciót, mint amit minden évben kapok, de ettől elaludtam. Mikor felébredtem, már nem volt ott. Ennyi. Semmi különös. Kicsit bágyadt voltam. Viszont a Gazdim is és a felesége is percenként kirohangáltak hozzám és simogattak, gügyögtek nekem, mintha mit tudom én mi történt volna. Azt mondták: "kis töketlen" - hogy mit akartak ezzel mondani?...Én meg csak hagytam, nem volt kedvem játszani.

018. Nyár van

Hú, de meleg van! Amilyen hideg volt télen, olyan meleg van most. A bundám pedig változatlan. Majd meg döglöm. Folyton csak innék, de a víz is hamar felmelegszik. A tyúkoknak is melegük van, meg a Gazdinak is. A felesége meg ki se dugja az orrát, azt mondja, hogy a saját zsírjában sül meg, ha kijön a napra. Nincs is kedvem rohangálni, pedig nemrég kijött egy tyúk a baromfiudvarból, de most nem kergetem vissza. Túl meleg van. Majd visszamegy magától. Persze, ha a Gazdi észreveszi, akkor az én segítségemet kéri, hogy fogjam meg, mert ő nem tud úgy futni mint én. Nem is lóg meg előlem egyik sem. Elkapom és addig fogom, amíg nem ér oda a Gazdi és el nem veszi tőlem. Az az idétlen tyúk meg csak üvöltözik, mint a fába szorult féreg, mintha az élete függne tőle. De akkor meg minek jön ki? Tudja, hogy előbb-utóbb megkergetem és elkapom. Nemhiába mondják, hogy tyúkeszük van. Van férjük is, azt kakasnak hívják, de annak is tyúkesze van, mert ő is kijön.