026. Oltás

Ma kötelező oltás volt a faluban. Rengeteg kutyát vittek az Önkormányzat elé, tele volt az utca egész nap. Mi is elindultunk, de nem jutottunk el csak a sarokig, mert a Gazdi nem bírta velem az iramot. Évente csak egyszer megyek ki az utcára, amikor az oltást kapom, úgyhogy most is nagy izgalommal vártam a kirándulást. Mint később átgondoltam, azért nem mentünk el, mert nem vettem figyelembe, hogy én sokkal erősebb vagyok mint a Gazdi és amikor én nekiiramodtam, nem bírt megtartani, csak nagy nehézségek árán. Ezért aztán visszafordultunk és nagy bánatomra nem mentünk sehova. Azért nem úsztam meg az oltást, mert a doki házhoz jött, megkötöttek, lefogtak - nehogy megkóstoljam - és belémdöfték a tűt. Mekkora cirkusz, aztán nem is éreztem semmit. Tulajdonképpen ez az oltás azért van, hogy ha bárkit megharapok, annak ne legyen semmi baja a harapáson kívül. Jó, mi? Persze nem tudják, hogy én nem harapnék meg senkit sem, én csak játszani szeretek, na meg nincs is alkalmam, egyrészt mert nem hagyom el az udvart, másrészt pedig ha jön valaki, engem megkötnek és ha nem jön a házamhoz 2-3 méternél közelebb, akkor még csak rá sem tudok ugrani. Persze azért ugatok rendesen, bírom amikor berezelnek tőlem. Mint a postás!