014. Hó

Valami fehér és hideg esett fentről. Nem rossz az íze. Azt mondták, hogy hónak hívják. Vizes lett tőle a bundám. Eleinte - amíg még új volt - belehemperegtem, de hamar elolvadt és sár maradt a helyén. Azt már nem szeretem, mert ha koszos lesz tőle a bundám, nem engedi a Gazdim, hogy felugráljak rá, a felesége meg sikongat, hogy ne! ne! Pedig én szeretek felugrálni rájuk, ha kijönnek az udvarra. Nem szeretem a telet. Pedig azt mondták, hogy máskor sokkal tovább van hó, meg jég, meg hideg, meg szél mint most. Nekem ez is sok. Jobban szeretem amikor süt a nap és meleg van. Akkor a kedvem is jobb.