Most hallottam, hogy a Gazdim felesége milyen születésnapi pps-t küldött a barátnőjének:
"Lehet, hogy öregszel...
Az idei egyetemi és főiskolás "gólyák" közül sokan 1988-ban születtek...
Ekkor Te már tudtál osztani, szorozni, sőt egyenleteket megoldani...
Nekik nem mond semmit a Reagen-korszak, és nem is hallottak az ellene elkövetett merényletről, gyerekek voltak az Öböl-háború idején.
A pápa - emlékezetük szerint - mindig is II. János Pál volt.
Soha nem énekelték, hogy we are the world, we are the children, és amikor García Márquez megkapta az irodalmi Nobel-díjat, még olvasni sem tudtak.
Hatévesek voltak, amikor széthullott a Szovjetunió.
Nem emlékeznek a hidegháborúra és csak egy Németországot ismernek - akkor is, ha az iskolában megpróbálják nekik elmagyarázni, hogy valaha kettő volt.
Túl fiatalok ahhoz, hogy emlékezzenek a Challenger katasztrófájára.
Számukra mindig létezett az AIDS.A CD egyéves koruk óta kapható.
Nem volt soha hagyományos lemezjátszójuk, nem játszottak soha fakockákkal.
Sokan azt sem tudják, hogy milyenek voltak régen a tévékészülékek, sőt, sokan közülük nem is láttak soha fekete-fehér tévét, a hétfői adásszünetet is csak hallomásból ismerik.
Nem tudják elképzelni, hogy milyen lehetett a világ távkapcsoló nélkül...
Öt évvel azután születtek, hogy a Sony piacra dobta a walkmant.
Nekik magától értetődő, hogy a görkorcsolyának egy sorban vannak a görgői.
És akkor még nem beszéltünk róla, hogy milyen természetesnek veszik a mobiltelefont, vagy a számítógépet.
Lehet, hogy sohasem látták a Futrinka utcát, vagy a Magyar Népmeséket.
Nem olvasták a Pöttyös Pannát.Számukra Michael Jackson mindig fehér volt, és nem értik, hogy táncolhatott valaha John Travolta.
Nem ismerik a Starsky és Hutchot, azt hiszik, hogy a Charlie angyalai a tavalyi évad újdonsága.
És itt még sorolhatnám a szabad szombatot, az iskolatejet, a reklámmentes filmeket és összesen két csatornát, vagy az építőtáborokat, az őszi szüretet. Gondolj bele, hogy ezek az emberek már egyetemre járnak!
Ők a mai fiatalok.Íme néhány bizonyíték, hogy öregszel:
1. érted a fenti szöveget és mosolyogsz rajta.
2. férfi vagy és már nincs lelkiismeret-furdalásod, ha nemet mondasz egy nőnek.
3. nő vagy és végre igent tudsz mondani egy férfinak, és még lelkiismeret-furdalásod sincs.
4. ha elmész egy strandra, el tudsz tölteni egy napot úgy, hogy nem mész bele a vízbe.
5. és miután elolvastad ezt a levelet, úgy döntesz, hogy elküldöd pár barátodnak, mert érteni fogják..."
A Gazdi azt mondt, hogy meg fog sértődni, de a felesége megnyugtatta, hogy a barátnője normális, ilyesmin nem sértődhet meg, mert mind igaz, hiszen ő is végigélte. Aztán meg ha valaki elmúlt 60, akkor már nemigen tagadhatja le, hogy ezekről nem tud. Úgyhogy elment az e-mail.
2008. április 8., kedd
024. Bolond Április
2008. március 23., vasárnap
023. Húsvét
Nagy sürgés-forgás van bent, a Gazdi és a felesége készülődik, mert jön vendégségbe a Gazdi lánya a párjával és mindenféle ünnep lesz. Azt vettem ki a beszédjükből, hogy Sándor-napot és Gábor-napot fognak ünnepelni, aztán a Gazdi lányának a születésnapját és még húsvétot is. Hallottam, hogy húsvétkor jön a nyuszi, de én egy nyulat sem látok. A szomszédban igen, de ott akkor is vannak ketrecekben, ha nincs húsvét. Aztán állítólag van húsvéti tojás is, ezzel ugyan úgy vagyok mint a nyulakkal, tojás máskor is van, meg ma is, de ugyan olyan mindegyik. De hát ha az embereknek ilyen játékaik vannak és ennek örülnek... - nekem legyen mondva, igazán nem bánom.
Ünnep ide, ünnep oda, már éjszaka eleredt az eső, aztán lett havas eső, belőlem igazi ázott kutya lett - mint mondták ázott kutyaszagom van. Meg is kötöttek megint, mikor megjöttek a vendégek. Csak messziről integettek, egy se mert odajönni hozzám üdvözölni.
Tényleg büdös lehetek nekik, meg sáros, de hát ők sem néznek ki jobban, a cipőjük csupa sár volt és ha nem lenne esernyőjük, az ő hajuk is ugyan olyan csatakos lenne mint az én bundám. Én legalább nem fázom, de nekik mindenféle pulóvert, kabátot, sálat kell felvenniük, mert bundájuk csak a fejükön van, nem úgy mint nekem: mindenhol.
6-ig maradtak, úgyhogy engem csak azután engedtek el, hogy már elmentek. Viszont egy csomó fínom ünnepi ebédmaradékot kaptam a szokott vacsorám mellé. Mégiscsak szeretem a vendégséget. Kibírom azt a pár órát a saját házamban. Ja, és le sem fényképeztek a rossz időjárás miatt, úgyhogy most nem tudok képet mutatni magamról, pedig - nem azért mondom - de szerintem ázottan is jól nézek ki.
2008. március 5., szerda
022. Kész a tető
Mindenki elment, a Gazdim és a felesége el vannak ragadtatva, sőt az erre járó ismerősök is beszólnak az utcáról, hogy gratuláljanak, olyan szép lett a tető.
Most már csak az udvart kell rendbehozni, mert mindenhol deszkák, lécek, ereszdarabok, zsindelymaradékok és sok-sok fűrészpor van szétszórva.
Én ugyan tobzódom a rágcsálnivalókban, de a Gazdim nem szereti, ha megrágom azt a fát ami neki kell. Szokott is adni nekem olyat, amit nyugodtan rághatok.
Szombatra nagy vihart jósotak. A Gazdi és a felesége minden könnyebb dolgot lekötözött, vagy rögzített, nehogy felkapja a szél. Én is bemehettem az előszobába dél felé, amikor felerősödött a szél és még éjszaka is ott maradhattam, nehogy egy-két repülő valami eltaláljon. Jó meleg volt bent, így nem is bántam, hogy odakint vihar van.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

